|
5. A kiskutya „tartása”:
A pumi viszonylag nagy mozgásigényű, igen sok energiával rendelkező fajta. Ugyanakkor remekül alkalmazkodik minden körülményhez.
A legideálisabb számára egy nagy kert, ahol kiélheti a mozgás iránti vágyát. Szaladgálhat nagyokat és figyelheti a környezetét.
Mivel nem nagytestű, lakásban is tartható. Természetesen a lakásban tartott pumi számára biztosítani kell a napi többszöri séta, kirándulás lehetőségét. Nemcsak a szükségletei elvégzésének idejére, hanem hosszabb időre és nagyobb távolságokra vigyük el sétálni. Különösen jó, ha a „szobapumi” rendszeresen találkozhat más kutyákkal, mert játék közben „lemozgatják” egymást.
A kinti kutya helyét úgy alakítsuk ki, hogy háza – amit kezdetben valószínűleg nem fog használni, mert szívesebben fekszik a bejárati ajtó elé – védett (esőtől, naptól, széltől védett) helyen legyen, minél közelebb a bejárathoz. Nyáron, a rekkenő hőségben igyekszik mindig árnyékot keresni, télen, a fagyos hidegben pedig bevackolja magát a házába. A legjobb, ha télen szalmával béleljük ki a kutyaólat. A nagy bunda és a jól „beszalmázott” kutyaól a legnagyobb hidegben is oltalmat nyújt számára.
Ha a kiskutyát télen, nagy hidegben visszük haza és kerti kutya lesz belőle, különösen fontos, hogy megfelelő helyet alakítsunk ki számára. Ha megoldható eleinte – főleg éjszaka - tartsuk vagy a garázsban, vagy a ház alatti pincében, vagy egyéb más zárt és védett helyen, ahol nem érzi annyira a hideget. Hiszen az új helyen nem lesznek ott a testvérei, akikkel összebújhatott, ha fázott. Az első néhány napban ne lepődjünk meg azon, ha a kölyök – szó szerint – sirdogál, nem találja a helyét. A családjától való elszakadást fel kell dolgoznia. Minél többet vagyunk vele, annál könnyebb lesz az átállás.
|
 |
Standard
A Pumi. ahogy Mi látjuk
Hasznos tanácsok
A Pumik munkában
|
